A Neue Zürcher Zeitung „Kelet- és Közép-Európa legnagyobb zsidó közösségéhez", a budapestihez látogatott el. A szerző, Charles E. Ritterband 80-100 ezresre becsüli a fővárosi zsidóság számát, de hozzáteszi, hogy a 2001-es népszámláláson csak 13 ezren vallották magukat zsidó vallásúnak. Szerinte ez nem csak „a megszakadt hagyományokkal", de „a félelmekkel" is összefügg. Megjegyzi azonban, hogy - főleg az Erzsébetvárosban - kezd újraéledni a zsidó kultúra, sőt az ortodox közösség, „mint a zsidó kisebbségen belüli kisebbség" is már megjelent Pest utcáin. 

A szerző szerint ma a zsidóságot két dolog jellemzi: a politikai helyzet miatt „rossz érzés" és a „megosztottság". Megjegyzi, hogy a félelem „megakadályozza a nyílt párbeszédet" a zsidókkal, akik inkább nem foglalnak állást az ország mai állapotáról. Egyre többen akarják azonban elhagyni az országot: az NZZ úgy tudja, hogy a bécsi hitközségnél már többen is érdeklődtek az átjelentkezésről.

Feldmájer Péter június 21-én az Európai Bizottság előtt számolt be a magyarországi antiszemitizmus helyzetéről: a zürichi lap szerint Feldmájer „visszafogott, diplomatikus" volt, de azért éreztette, hogy „az Orbán-kormány túl keveset tesz az erősödő antiszemitizmus elleni harcban". Ennek egyik példájaként említette, hogy az iskolai törvénykönyvek megpróbálják Magyarország szerepét a holokausztban elrelativizálni. Feldmájer szerint nem csak a Jobbiknál, de „a konzervatívoknál" is megfigyelhetőek antiszemita tendenciák. Az NZZ szerint Feldmájer egyértelműen a Fidesz holdudvarát értette ezalatt.

A lap beszámol arról a felmérésről, miszerint a harmincévesnél fiatalabb magyarok négy százaléka tudja csak, mit jelent a holokauszt szó; és arról, hogy Magyarországon még mindig a németek kizárólagos felelősségének tartják a zsidók deportálását.

A zürichi konzervatív napilap megemlíti, hogy Orbán védelmébe vette „az antiszemita Horthy Miklóst", holott az ő ideje alatt fogadták el Európa első zsidóellenes törvényeit. Orbán az NZZ szerint „kokettál a szélsőjobbal", és ezért nem határolódik el élesen Horthytól. Külön kiemeli a lap Kövér László szerepét, aki szerintük „kevéssé védett" az antiszemitizmustól. Az ő kezdeményezésére akarták Nyírő Józsefet, „aki nyílt rasszista és antiszemita volt", Romániában újratemetni.

Orbán kérését, miszerint az USA lépjen fel a magyarországi antiszemitizmus ellen (vélhetően a kuruc.info szerverének leállításáról van szó), az NZZ „groteszknek" ítéli.

 

Heti Válasz