Névnap


Kiemelt partnerünk

Belépés

Felhívás

Tanulni vágyó magyar honfiak,és honleányok!

Zászlóaljunk immár várja meghívásotokat lakóhelyetekre, hogy honvédelmi ismereteinket megoszthassuk veletek is! Kereshettek a honlap "Elérhetőség" menüpont alatt található e-mail fiókon keresztül !

Felhívjuk hasonló szervezetek,közösségek figyelmét, hogy célunk nem a rivalizásás, más szervezetek magunk alá rendelése, hanem az együttműködés, egymás tevékenységének segítése, egymás tudásának kiegészítése, közös gyakorlatok szervezése!

Együtt Magyarországért!

Jönnek a kilakoltatások - Pintér és a kormány a bankok oldalán

 

Terrorista kormány,terrorista rendőrség?Saját népét terrorizálja a kormány?Azt a népet,akinek kiadta a Nemzeti Együtműködési Nyilatkozatot? Mindent a szegény bankokért?Hogy lesz ennek vége? Avassunk,vagy pofozkodjunk?

 

A rendőrségi beavatkozás költségét is az adósnak kell megfizetni, hogy ezzel is letörjék az ellenállást. Csütörtöktől a kormány jóváhagyásával is elkezdődhetnek a kilakoltatások és árverezések, hiszen lejárt az ezeket megtiltó morató­rium hatálya. Budapesten jövő kedden egy 73 éves anyát és lányát akarják kilakoltatni önkormányzati bérlakásukból, pedig az érintetteknek semmilyen adósságuk sincs - írja a Magyar Hírlap. 


A lap emlékeztet, hogy a kormány ugyan még decemberben megállapodott a bankszövetséggel arról, hogy a kilencven napon túli devizahitel-tartozást felhalmozó adósok ne kerüljenek az utcára, ám a megállapodáscsomag alkalmazásához szükséges jogszabályok még nem készültek el. Eredetileg március 15. volt az a határidő, ameddig jelentkezni lehetett a kilencven napon túl tartozó adósoknak arra, hogy hitelük 25 százalékát elengedjék a pénzintézetek. Ezzel a lehetőséggel csak azok élhetnek, akik igazolni tudják, fizetésképtelenség miatt nem tudták hitelüket törleszteni. 

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) azt a tájékoztatást adta, hogy "a tartozás átváltásának és elengedésének szabályait tartalmazó jogszabály előkészítése folyamatban van", a javaslatot várhatóan március elején nyújtják be a jogszabályjavaslatot az Országgyűlésnek. Ennek megfelelően május 15-ig lesz lehetősége az érintetteknek a programba való jelentkezésre. 

Az adósokat védő jogszabályok még nem készültek el. 

Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete arról tájékoztatta a Magyar Hírlapot, hogy jelenleg valamivel több mint 144 ezer hiteladós esett kilencven napon túli késedelembe. 

Budapesten jövő kedden egy 73 éves anyát és lányát akarják kilakoltatni XV. kerületi önkormányzati bérlakásukból, pedig az érintetteknek semmilyen adósságuk nincs. 

A végrehajtó cég rendőrökkel készül kilakoltatni a két nőt arra hivatkozva, hogy "önkényes lakásfoglalók", jóllehet az önkormányzat nem állít ilyesmit. 

2011: kétszáz kilakoltatás 

Mint arról korábban beszámoltunk, tavaly megközelítőleg kétszáz kilakoltatást foganatosítottak a végrehajtók. Jogszabály határozza meg, hogy idén a pénzintézetek az ingatlanok három százalékának elárverezését kezdeményezhetik, s az otthonokat a nemzeti eszközkezelő társaság is megvásárolhatja. 

A végrehajtók egyébként márciustól kizárólag az interneten értékesíthetik a meghirdetett lakásokat. Az új szabály megszünteti a visszaélés lehetőségét. 

Az adósok pluszköltséget is fizethetnek: 9250 forintban állapítaná meg Pintér Sándor a rendőrségnek járó költségátalányt azokban az esetekben, amikor a végrehajtás elszenvedője ellenszegül, és a rendőrök beavatkozására van szükség. 

Ha valaki ellenszegül a végrehajtónak, és emiatt a rendőröknek kell beavatkozniuk, hamarosan kifizettetik vele még a rendőrök munkájának árát is. A bírósági végrehajtásról szóló törvényt tavaly decemberben módosította a parlament a kormány javaslatára, és a változások egy része március 15-én lép hatályba. Ilyenek az ellenszegüléssel kapcsolatos rendelkezések is. 

A törvény eddig nem foglalkozott különösebben az ellenszegüléssel, lényegében csak annyit mondott, hogy ilyenkor a végrehajtó köteles a legközelebbi rendőri szervhez fordulni, az pedig köteles közreműködni az ellenszegülés megszüntetése végett. 

Március 15-től viszont már azt is pontosan meghatározza majd a törvény, mi is számít ellenszegülésnek. A jogszabály szerint egyrészt ellenszegülés az, ha valaki nem veti alá magát a végrehajtói intézkedésnek, és fizikai erőkifejtés útján is igyekszik azt megakadályozni. De ugyanígy ellenszegülésnek minősül az is, ha valaki a passzivitást választja, azaz nem engedelmeskedik a végrehajtó utasításainak, amivel akadályozza őt, és a végrehajtás folyamatát. 

Gyors munka, tisztes pénz 

A rendőrök fizikai kényszert is bevethetnek az ellenállás megszüntetésére, például akkor, ha az adós nem hagyja, hogy a végrehajtó bemenjen a házába, vagy átvizsgálja a vagyontárgyait. "Az eljárások során a végrehajtók nemcsak a hatósági munkát tiszteletben tartó, hanem gyakran azzal ellenszegülő magatartással is szembesülnek" - állapította meg rosszallóan a törvényjavaslat indoklása, hozzátéve, hogy ez bizony nemcsak elhúzza a végrehajtást, hanem még többletköltséget is okoz. 

Ezt a többletköltséget pedig az adósnak kell megfizetnie. Pintér Sándor belügyminiszter is készül már erre, a kormany.hu-n kedden jelent meg a rendőri költségek mértékéről szóló rendelettervezete, amely a tervek szerint szintén március 15-én lépne hatályba. 

Pintér indoklása szerint a tapasztalat az, hogy a rendőrök többnyire viszonylag gyorsan végeznek az ellenszegülés megtörésével, utazással együtt általában két óra alatt meg is vannak, és rendszerint nem kell oda-vissza összesen 25 kilométernél többet autózniuk ehhez. Ez alapján a belügyminiszter 9250 forint költségátalányt állapítana meg, ennyibe kerülne alapesetben az adósnak, hogy a rendőröknek kellett megtörniük az ellenállását. 

Gyalog olcsóbb 

Pintér gondolt a speciálisabb helyzetekre is, ha például a helyszín annyira közel van, hogy a rendőröknek nem kell autóba szállniuk, akkor költségátalányt nem, csak óránként, rendőrönként kétezer forintos munkadíjat számítanának fel. Minden megkezdett órát kifizettetnének, és az időbe az utazás is beleszámítana. 

Ha a rendőrök használnak kocsit, de két óránál tovább tart a munkájuk, akkor a 9250 forintos költségátalányra még rájönne ugyanez a kétezer forintos óradíj. Ha az átlagos 25 kilométernél messzebbre kellene autózniuk, akkor minden plusz kilométerért még 50 forintot fizettetnének az adóssal. A végrehajtási törvény módosításának indoklása szerint a rendőri költségek kifizettetésétől azt is várják, hogy ez majd visszatartó erő lesz. 

Kerülik a konfliktust 

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara nem vezet pontos statisztikai kimutatást arról, hogy mennyire gyakori az ellenszegülés, de Császti Ferenc, a kamara ügyvezető alelnöke szerint annyi elmondható, hogy a végrehajtók mindenképpen igyekeznek ezt elkerülni, konfliktuskerülő magatartást tanúsítani. Az ellenszegülés egyébként általában passzív formában nyilvánul meg, és ritkán fordul elő, hogy az érintett fizikailag is rátámadna a végrehajtóra, válaszolta az Index kérdésére Császti. Hozzátette: az utóbbi hivatalos személy elleni erőszaknak minősül, tehát súlyos büntetőjogi szankciót von maga után.

Tiltáskényszer 

A kabinet a kormányváltás óta összesen ötször hirdette, illetve hosszabbította meg a kilakoltatási moratóriumot. A kabinet a 2010-es országgyűlési választások utáni első májusi kormányülésen döntött a hosszabbításról, ami év végéig tartott. Ezt először 2011. április 15-ig, majd július 1-jéig, végül októberig nyújtották, ráadásul a kilakoltatás mellett 2011. július 1-jéig az árverezés is tilos volt. 

A fizetési fegyelem eközben fokozatosan romlott, egyes értelmezések szerint azért, mert sokan azt várták, hogy a kormány megmenti őket a teljes tartozástól, illetve hogy a nem fizetésnek végül semmilyen következménye nem lesz. Ez egyre nehezebb helyzetbe hozta a veszteségekkel, különadókkal küszködő bankokat - pedig akkor még a végtörlesztésről nem volt szó -, ezért a kabinet és a bankok szakértői májusban egy ötpontos akciótervet fogadtak el, amiből júniusra törvény is lett. 

Ebben az árfolyamgát bevezetése mellett - ami iránt nagy érdeklődés soha nem volt, de a kedvezményes végtörlesztés lehetőségének megnyitása miatt végül teljes érdektelenségébe fulladt - rögzítették, hogy július 2-án feloldják a részleges árverezési és kilakoltatási moratóriumot. A végrehajtók azonban ekkor sem kaptak szabad kezet. 

A megállapodásban rögzítették, hogy júliusban, augusztusban és szeptemberben csak a nagy értékű és nagy alapterületű lakások két százalékát adhatják árverezésre - ez a 30 millió forintnál drágább ingatlanokat jelentette -, októbertől pedig a területenként negyedévekre leosztott kilakoltatási kvóták szerint adhatják ki a rossz adósokat. A kvóta tavaly a nem fizető állomány 2 százalékát érinthette, idén negyedévente az érintett ingatlantulajdonosok 3 százaléka lehet érintett a kilakoltatásban, ami évente egy százalékpontot emelkedik, 2015-ben pedig minden korlátozás megszűnik. 

Mentőöv 

Az ötpontos akciótervnek az azóta átalakított és kibővített árfolyamgát bevezetése, illetve a kilakoltatási kvóták meghirdetése mellett egy harmadik fontos pontja is volt: az eszközkezelő (NET) felállítása. Ez azokon a 90 napon túli hitelhátralékosokon segít, akik a rögzített árfolyamokon sem tudnak törleszteni, fizetésképtelenségük miatt pedig elveszítenék a lakásukat. Az eszközkezelő megveszi a rossz adósok lakásait, akik visszabérelhetik ezeket az ingatlanokat. 

Amikor Giró-Szász András kormányszóvivő tavaly november végén jelezte, hogy a kormány decembertől idén márciusig újból bevezeti a kilakoltatási moratóriumot (ez az ötödik hosszabbítás volt), azt is megemlítette, hogy az eszközkezelő már idén januártól működni fog, tehát a moratórium lejárta után sem kell aggódniuk a legrászorultabbaknak. Az eszközkezelő viszont nem állt fel januárban, sőt, februárban sem, pedig a bankokban állítólag sokan érdeklődnek a lehetőségről. 

(ATV, Magyar Hírlap, Index) 

A hozzászóláshoz bejelentkezés szükséges! Regisztrációhoz kattintson ide vagy a belépéshez ide!
Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek
A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

Kedves Balu! Teljesen jól


Kedves Balu!

Teljesen jól érted,és mondod,hogy őseinknek köszönhetünk mindent.Apánknak,nagyapánknak,akik pedig az ő nagyapáinak köszönhetik,hogy életben tudtunk maradni.Megtanítottak dolgozni,itthon maradni,bárhol a Kárpátok alatt,és megmaradni magyarnak,soha meg nem tagadni a fajt,amiből létünk megnyilvánult.
Az engedély csak addig szól,amíg nem sérti üzleti köreiket,tehát számukra az ország csupán az üzlet tárgya,nekünk viszont a létünk alapja!

Harcolni kell,bárhogy,de harcolni,okoskodás helyett!

Emberek. Van arcuk. Félnek.


Ezek a gecik is csak emberek valahol. Kis szarházi egoista individuumok, akik nálunk sokkal jobban tudnak félni. Ezt teszi a gerinchiány... Lehet velük találkozni az utcán, akár véletlenül el is lehet őket ütni.

Vége a dalnak?


Mások nem karolhatják fel ezeket a kezdeményezéseket? Valahogy kicsiben nem lehet elkezdeni? Vagy ez már sok lenne a nyakunkon?

Én ide szólok néhány


Én ide szólok néhány szót!
Van egy Miskolcról indult kezdeményezés,és működik is kicsiben.Sajnos csak kicsiben,ugyanis akik termelnének,igencsak forráshiányban szenvednek.Ezt bizony felső vezetési segédlettel lehet megoldani,és rögtön kényszerítőzésből,mert kiléptünk az EU-ból!
Az EU megszabja miből mennyit termelhet az ország.Ez most olyan szinten van,hogy már a kvótát sem termeljük ki,ezért a multi-kulti szemét virágzik nálunk!
De erről Kedves HAPE tudna aktuális helyzetképet festeni!
Ha megtenné,nagyon meg köszönnénk!

Országos Termelő Szövetkezet


Ugyan a Magyarok Szövetsége 2010.-ben elkezdte szervezni. Ubornyák László állt a kezdeményezés élére, de végül is a szokásos nagy szavak után nem lett belőle semmi. Úgy nem működik egy országos dolog, hogy a gazdák dolgoznak, én meg majd közöttük KERESKEDEK-KÖZVETÍTEK, és megpróbálom eladni a én általam termelt valamit. Az MSZ biztatott mindenkit arra is, hogy ahol nincs, ott nyisson piacot, vagy úgynevezett gazdaudvart. (ahol magánterülete hordják össze a gazdák a terményeiket, és a vevők mindenféle adózások nélkül tudnak vásárolni.
Olvastam erről, hogy egy hölgy Fejér megyében csinált egy ilyet, de a végén nagyon megbüntették őket az apeh-ellenőrök...

Előnyök:
-egy év múlva térdig járnánk az olcsó, finom itthon termett élelmiszerben
-megérné a földműveléssel foglalkozni,
-beindulna a cserekereskedelem,
-megnőne az általános életszínvonal
-igyekezne minden település "önfenntartóvá" válni
-egyéb magyar találmányok, ötletek is azonnal el tudnának terjedni.

Akkor miért nem csinálták meg?

A lelkes amatőröket valszeg az állami terrorlegények állították meg. Az ilyen-olyan pártvezéreknek ugyebár ez eszébe sem jutott. A hazaárulás sokkal nagyobb biznisz, a gójokat pedig megsegíteni tilos!

Aztán mutass olyan fizetésből élő embert, akinek van annyi szabadideje és pénze, hogy járja az országot, felkutassa a még földet művelő embereket, meggyőzze őket, hogy csatlakozzanak a "téeszhez"?

A Gárda vezetése vajon miért nem kezdte el szervezni? A Jóbik? Tele vannak pénzzel, az összes parlamenti képviselőjük manapság már multimilliomos..
Borbély elcseszte nagyon a dolgokat. Sajna az ő kezdeményezésétől sem várok már semmit.
Ezt megszervezni tényleg nem kis munka. Még az MSZ-nek sem volt fénykorában ennyi alkalmas embere.
Úgy látom, ez is csak a változások utánra marad már. Addig esszük a nyugati moslékot..

Logikus


Ami jó az törvénytelen. Már csak az a baj, hogy ha "bűnözni" kezdenénk, akkor ismét ugyanazokkal a mocskokkal találnánk szembe magunkat...
Tudom ezzel nem mondtam újat, de jól esett leírni :(

Definíció kérdése


mikor "bűnözöl". Gyakorlatilag "ők" bűnöznek, napi rendszerességgel. Ez akár bizonyítható is, de nem érdemes ilyen szójátékokra pazarolni az időt, az az ő asztaluk. Gondolkozzunk stratégikusan. És lehetőleg internet nélkül. Az is könnyen bizonyítható (már sokan bizonyították is) hogy nincs jogfolytonosság, tehát az ő törvényeik "de jure" sem törvények. Ami azokká teszi azt a szóhalmazt, az pusztán annyi, hogy mögöttük van a karhatalom. Minél zsizsikebb, annákl megbízhatóbb számukra, ezért is építik le a gój részét. Ha nem lenne "ököl" mögötte, nem tudnák betartatni a "törvényeiket". Más stratégia kell ide, nem a "szabad téesz" lehetetlenségén sopánkodni. azt is csak addig a pontig engedélyezik, amíg nem elég erős és kellően sok embert tudnak vele bepalizni. Ne várj tőlük semmi jót, tényleg ellenségeink és a háború már régesrég elkezdődött, csoda, hogy eddig kitartottunk. Köszönjük őseinknek (nem Szent Lászlónak, hanem a saját apánknak, aki lehet, hogy nem is tudta meg nem is akarta, de akkor is ebben nevelt), hogy még vagyunk.

Csak meg jegyzés..


Ottó-Az MSZ,vezetése kikből állt te tudod.Kik irányitották,hátulról azt is.A megyék legtöbb vezetője ki volt ?minek volt pont ö?miért harcolt a posztért tudod,ezeket nem kell leirni.Hogy miért használták ,fel,és miért használták ki,a sok jóhiszemű magyart ,nem kell ecstelni,aki benne volt és figyelt,az tudja,miről szólt a játék.Ja még meg kérdezném? hóvá tünt a nyereség ,amit a MOGY hozott,mert nem volt veszteséges,ezt nehogy elhiggye valaki.Én ki ismertem az ottani vezetőket,én előttem ők többé nem emberek,csk GAZOK.Tövábbra is csak ,figyelek,és elemezve,gondolkodok..ÁLDÁS!

Itt jönne képbe


A már évek óta elszabotált Országos Termelő Szövetkezet (melyet a Magyarok Szövetsége nem volt képes-nem akart- megcsinálni, most Borbély szervezi-nem szervezi?)
Ha ez 2009-ben beindult volna, 2010-től már benyalhatott volna csontig az összes magyarországi multi-cég. Élnénk, mint Marci Hevesen :D .

Rutinos elhallgatás


Na igen... az alulról jövő kezdeményezések...
Milyen jó lenne ill. lett volna egy hitelszövetkezet is. Utána is jártam. Tetszett a dolog, de nem értettem, ha ilyen jó, akkor miért nincsen belőle több? Nos, talán a leginkább azzal szabotálják, hogy 250 millió HUF az alapításhoz szükséges tőke, amit minimum 200 főnek kell összeadnia. Sajnos nem ismerek olyan gazdag embert, aki emberbaráti szeretetből segítene ebben :(
Így kötik meg a kezünket.

Valamit valamiért


Nem is olyan régen, mikor jöttek a hidegek, hírt kaptunk egy bajba jutott családról a közelben. Cipő, ruha és élelem kellett a gyerekeknek, valamint 75ezer forint a családnak, azaz inkább a banknak! Rengeteg ilyennel találkozunk, talán napi szinten is.
Cipőt és ruhát szerzünk, az van. Ennivalót is gyűjtünk, mert egy kicsi talán jut máshova is... De arra adjak pénzt, hogy a család még 2-3 hónapot túléljen, hogy aztán a bank vigye a házukat?
Nos, a következő ezzel a problémám: a rabló megszerzi a "jussát" és annál boldogabb, minél több részletet fizetnek be neki, mielőtt ráteszi mocskos kezét a házra.
Jöttek a hidegek... Eszembe jutott ilyenkor hány öreg néni és bácsi szokott kihűlni a saját házikójában, mert nem tudja fűteni.
Ha a kettőt összerakjuk, szerintetek is olyan nagy képtelenség a végeredmény?
Nem mindenkinek megoldás és nem minden esetben alkalmazható, de nem kéne hozzá az állam és nem kéne hozzá olyan sok pénz sem. Szerintem ha valaki tényleg segíteni akarna, akkor így lehetne.
Na itt jöhetne képbe a Gárda, na nem az avatós, hanem egy ténylegesen tenni akaró vezetéssel. Mert annyi előnye azért van a régi avatásoknak és a létezésünk tényének, hogy sok jó embert ismerünk, akiket be kéne mutatni egymásnak, hogy együtt segíteni tudjunk.

Tudom, hogy ez nem kapcsolódik közvetlenül a cikkhez, de arra nem igazán tudok mit írni, hogy államilag, hogyan teszik lehetővé és hivatalossá a rablást... már megint.