Tanulni vágyó magyar honfiak,és honleányok!
Zászlóaljunk immár várja meghívásotokat lakóhelyetekre, hogy honvédelmi ismereteinket megoszthassuk veletek is! Kereshettek a honlap "Elérhetőség" menüpont alatt található e-mail fiókon keresztül !
Felhívjuk hasonló szervezetek,közösségek figyelmét, hogy célunk nem a rivalizásás, más szervezetek magunk alá rendelése, hanem az együttműködés, egymás tevékenységének segítése, egymás tudásának kiegészítése, közös gyakorlatok szervezése!
Együtt Magyarországért!
A Rurik-dinasztia, Rusz és az orosz államiság
Teszek ide pár linket.Hasonlítsátokössze az írásokat,és azt is,honnan hová értek a mai oroszok!?
Kapcsolódó: http://mnszentlaszlozaszloalj.info/content/elhallgatott-t%C3%B6rt%C3%A9nelm%C3%BCnk-oroszok
" Így keletkezett a szkíta szó is, hiszen a szó eleji „szk” azonos a szkíták eredeti szaka nevével. Most mindezek ismeretében vizsgáljuk meg az észak-európai népek otthonául szolgáló félsziget nevét: Skandináv! A SKANDINÁV szó két részre bontható: SKAN és DINÁV. A SKAN szóban világosan felismerhető a szaka szó mássalhangzó-torlódáson átesett változata, az „SK”! A szóvégi „AN” a földrajzi nevek végén gyakorta előforduló „hon” vagy „hun” szóval azonos. A SKAN szó jelentése tehát „szaka hon” vagy méginkább „szaka hun”! De mit jelenthet a DINÁV? Nos a DINÁV nem más, mint a dán népnév „-áb” végződéssel ellátott változata! A DINÁV tehát DÁN – ÁB, vagyis dán törzs! Láthatjuk, hogy a Skandináv név egy rendkívül beszédes név! SK-AN-DIN-AV = SZAKA HUN DÁN TÖRZS!" (bővebben a megadott linken)
Június 12-én ünnepeljük az orosz államiság napját. Az idén 1150 éves az orosz állam. A számítást egy középkori krónika alapján végezzük: a szerzetes krónikaíró 862-re datálta a varég Rurik meghívását.
Maga a Rusz elnevezés skandináv eredetű. Igaz, vannak, akik kételkednek ebben, inkább csak azért, mert úgy gondolják, hogy az állam presztízsét csökkentheti az idegen, nem szláv eredetű név. Nyelvészeti szempontból azonban a svéd „ro” lehet a tő, ami az „evező” szóból eredhet. A normannok, vikingek, vagy itteni szóhasználattal a varégok evezős hajókkal érkeztek a Rusz területére, vitorlásokkal nehezen lehetne közlekedni a folyókon. Ez az elnevezés először a svédekre vonatkozott, és a finnek adták. A finnek ma is Ruotsi-nak nevezik Svédországot, vagyis az evezősök országának. Később a Rusz forma elterjedt: a szlávok először a skandináv származású uralkodó rétegekre értették, később azonban minden lakosára. Ezzel a szóval nevezték meg a középkorban az arab, a bizánci és a német krónikaírók is azokat, akik a szláv földeken laktak és a „rusz” fejedelemnek tartoztak engedelmességgel. Így nevezték országukat a krónikaíró orosz szerzetesek is.
Hogyan alakultak az események? Mi vezetett el a Rusz-nak, mint államnak a kialakulásához? Jelena Melnyikova professzor, a történettudományok doktora válaszol:
- A szláv és a finnugor törzsek Kelet-Európa észak-nyugati részén a IX. században sarcot fizettek a normannoknak-varégoknak. De idővel a lakosság már nem tűrte az adóztatást, és elűzte a varégokat. Ugyanakkor csakhamar egymással is összetűztek. és ekkor határozták el, hogy fejedelmet keresnek maguknak. Így jelent meg a varég Rurik testvéreivel, Sineussal és Truvorral. Rurik a Ladoga körzetében uralkodott (a krónikaíró szerint Novgorodban, de az ásatások nem igazolják ebben az időben Novgorod létét). Az uralkodásra hívottak skandináv származásúak, neveik a „szlávra való átültetéskor” módosultak.
Gondolhatnánk, hogy ez a krónika csak egy legenda. Mindenesetre nagyon jól tükrözi az akkori viszonyokat, különösen a gazdasági helyzetet, ami a IX. század második felében jött létre Kelet-Európa észak-nyugati részén. Itt haladt át az a kereskedelmi útvonal, ami egész Európa szempontjából fontos volt. Az útvonal Franciaország északi részéből indult ki, áthaladt Anglián, Németországon, Skandinávián, a Balti-tengeren majd országunk területén délre a Kaszpi térségig, onnan Keletre. Az Arab Kalifátusból Kelet- és Észak-Európán át folyt az ezüstkereskedés. Nem véletlen, hogy Oroszországban és Skandináviában ma is sokezernyi arab ezüstpénzt találnak a régészek.
Európában ugyanis a VII-VIII. században megfogyatkozott az ezüst, ami fontos volt a kereskedelemben. Ezért alakult ki ez a fontos útvonal. És ha a normannokat-vikingeket a középkori Európában inkább csak rablóknak ismerték, kelet felé ők kereskedőként mentek. Fő céljuk éppen az ezüst volt. Az arabok, a bizánciak drága szőrméket kaptak cserébe. És persze ott voltak a rabok is: Európa, Bizánc, az Arab Kalifátus igényelte a munkaerőt. Így a skandinávok a szláv földeken számos foglyot szedtek a fegyvertelen földművelők közül. Voltak közöttük a nők és a férfiak mellett gyerekek is. A rabokat más országokban adták el. Arab források beszámolnak arról, hogy a szláv rabokat Bagdadban adták el. De voltak ilyen rabok Konstantinápolyban, Franciaországban és Angliában is.
A IX. század végén, a krónika szerint, Rurik rokona, Oleg és fia,Igor csapataival a Dnyeperen haladva megszerzi Kijevet. Így jön létre - mai szóval - az a befolyási övezet, amely a Ladogától Kijevig terjedt.
- A X. század első felében Kijev fokozatosan a Dnyeper körzetében élő szláv törzsek befolyása alá kerül - mondja Jelena Melnyikova történész. - A novgorodi földekkel együtt létrejön az egységes középkori orosz állam. Erre az időre már a skandináv katonai elit asszimilálódik, integrálódik a szláv közegbe. Már a X. század közepén szláv nevek fedezhetők fel Rusz vezetői között, mint Szvjatoszlav,Vlagyimir. Valószínűleg a X. század első felében a fejedelmek és környezetük- származásuk szerint skandinávok, kezdik használni az orosz nyelvet. Szláv nőket vesznek feleségül, beleépülnek a szláv környezetbe.
Az orosz állam létrejötte hosszú folyamat, mintegy három évszázadot ölel fel. Ez alatt az idő alatt a kelet-szláv közösségek társadalmi rendje és politikai szervezettsége radikálisan megváltozik. Ezekben a folyamatokban a skandinávok sajátos katalizátor-szerepet töltöttek be.